Könyvek


A LEGELSŐ BÉKÉS MEGYEI LEGEK KÖNYVE

 

A LEGELSŐ BÉKÉS MEGYEI LEGEK KÖNYVE1993. V+V Kiadó.
ISBN 963 8405 00.

     „Tisztelettel ajánlom ezt a 600 szócikkből álló gyűjteményt mindazoknak, akik e tájon születtek, élnek, de még nem vállalkoztak arra, hogy végigolvassák az Irodalomjegyzékben szereplő, főként helytörténeti műveket. Gyűjteményem az e kötetbe kívánkozó szinte végtelen számú érdekesség és fontos dokumentum miatt nem lehet teljes, de reményeim szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy hozzám hasonlóan az Olvasó is legalább egy picivel jobban megismerje és megszeresse szűkebb hazáját.” (A szerző előszavából.)






 



CSODA CSABÁN

 

CSODA CSABÁN

1994. A Varga és Társai BT kiadása.
ISBN 963 04 4517 4.
    
     Titokzatos és rejtélyes esetek egész sora történik Csabán és környékén, miután megjelenik a város felett az öröm színű Látogató. Meggyógyulhat-e egy baleset súlyos sérültje, a gyulai csinos idegenvezető, Vincze Ildikó, miközben mentővel kórházba viszik? Hogyan menekülhet meg az ötéves kisfiú, Tóth Sanyika az Orosháza környéki, villámcsapástól kigyulladt tanyából, ahová édesanyja bezárta? S vajon miért áll le sok gépkocsi motorja, és miként tűnhetnek el nyomtalanul cigaretta- és gázspray-készletek, továbbá némi heroin is? Összefüggésben van-e mindez azzal, hogy két csabai fiatal, Csillag Vera és Vadász Zsolt létrehozza az első csabai gabonakört?
     A kérdésekre választ ad a kisregény, amelyből megtudhatjuk azt is, hogy hová vezet az, ha uralkodóvá válik a polgárok között a szeretet, miközben Békés megye egyetlen világváros lesz Csaba centrummal…
     A kötet második részében „Nulladik típusú oldalak” olvashatók olyan érdekfeszítő témákról, mint a klinikai halálból visszatértek halálközeli élményei, természetgyógyászat, gondolkodó, értelmes növények, a világűrben lévő fekete lyukak s nem utolsósorban levelezés a magát földönkívülinek valló Lázárral.



KERESZTVÍZ VAGY AMIT AKARTOK

 

KERESZTVÍZ VAGY AMIT AKARTOK

1995. A Varga és Társai BT. kiadása.
ISBN 963 04 5329 0.

     „Az alkoholizmusról nagyon sokat lehetett olvasni az elmúlt években, s lehet ma is. Vitaszek Zoltán – A legelső Békés megyei legek könyve és a Csoda Csabán szerzője – azonban rendhagyó módon ír erről a szinte az egész társadalmat foglalkoztató betegségről, illetve a gyógyításra tett kísérletekről. Mégpedig úgy, hogy »alulnézetből«, a vélt és valós alkoholbetegek szemszögéből számol be minderről.
     A riportszerűen megírt cselekmény több városban és több gyógyintézetben játszódik, bemutatva a különféle elvonókúrás kezeléseket is. A döbbenetes eseménysor tanulságul szolgálhat nemcsak az alkoholizmus által veszélyeztetetteknek, hanem a családtagoknak, ismerősöknek, barátoknak, munkatársaknak, s talán nem utolsósorban maguknak a gyógyítóknak is.” (A kiadó ajánlása.)



 



NYELVI HIBÁK A KRÓNIKÁBAN

Hárommillióan hallgatjuk naponta

 

NYELVI HIBÁK A KRÓNIKÁBAN

2000. A Békéscsabai Autó-Expanzió Kft kiadása.
ISBN 963 00 3788 2.

     „Magunk is megdöbbentünk azon, hogy hány és hány rosszul szerkesztett mondat hangzik el naponta a nyelvi modellként is ható Krónika nyelvhasználatában. Vitaszek Zoltán e példákat irigylésre méltó szorgalommal gyűjtötte össze, s mondatait a művelt köznyelvi norma nyelvhasználati szabályaival vetette össze, melyben kitűnő segédletet jelentett számára a Nyelvművelő kézikönyv.
     Ha most az olvasó azt gondolja, hogy egy unalmas és szőrszálhasogató nyelvészeti munkát tart a kezében, akkor téved. Az újságíró-szerző könyve élvezetes olvasmány, mely főként két dolognak köszönhető: egyrészt a szellemes magyarázó-helyreigazító szerzői szövegnek, másrészt a hol bosszantó, hol szórakoztató nyelvi tévedéseknek.
     A könyvet így jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki »az ortológia és a neológia« között könnyedén egyensúlyozó, előítélet-mentes és gyakorlatias nyelvészeti könyveket szereti, s a kommunikáció törvényeit pedig ismeri és tiszteli.” (A lektor előszavából.)



BÉKÉS MEGYEI LEGEK KÖNYVE II.

 

BÉKÉS MEGYEI LEGEK KÖNYVE II.

2006. Szerzői kiadás.
ISBN 963 06 0400 0.

     Ez a kötet A legelső Békés megyei legek könyve folytatása. Tréfásan „legmásodikabb”-nak is nevezik. Újabb 440 szócikk található benne Békés megye kultúr- és művelődéstörténeténetének fontos vagy érdekes elemeiről, e táj  természeti szépségeiről,  e vidék sportjáról stb. Ami közös bennük: a „leg”-ek: legrégibb, legszebb, legtöbb, leghíresebb és így tovább. Az első és a második kötet összesen több mint 1000 szócikkéből már hosszú ideje naponta elhangzik egy-egy a Csaba Rádió reggeli napindító műsorában.

 



 



A LEGELSŐ TOLNA MEGYEI LEGEK KÖNYVE

 

A LEGELSŐ TOLNA MEGYEI LEGEK KÖNYVE2007. Szerzői kiadás.
ISBN 978 963 06 3712 1.

     A Tolna Megye Egyed Antal Honismereti Egyesület elnökének a könyvben megjelent ajánlása: 
     „Múltbéli dolgainkkal szórakoztatóan foglalkozó kötetet lapozgathat az olvasó, ha kézbe veszi Vitaszek Zoltán békéscsabai újságírónak a történelemmel szokatlan megközelítésben foglalkozó művét. Számára nem ismeretlen tájakon és történésekben kalandozik a szerző, hiszen egykoron, az 1980-as években Szekszárdon volt munkatársa a Tolna Megyei Népújságnak. Az akkor megismert olvasmányokhoz saját emlékek is kötődtek, majd az adatgyűjtés újabb munkálatai után születhetett meg a divatos legek korában és stílusában készült mű.
     A lexikonszerűen tömör, összegző igényű 308 címszó A-tól Z-ig veszi sorra a Tolna megyéről elmondható legelső, legérdekesebb, leghíresebb stb. leg-adatokat és történéseket. A felsorolt források is jelzik, hogy mindezekről részletesen szólnak más szerzőknek már korábban megjelent, nagyobb lélegzetű tanulmányai. Ezekhez is kedvcsináló lehet, de első olvasmányként meg is állhatunk Vitaszek Zoltán művénél. Neveket, évszámokat, helyszíneket tudhatunk meg az olvasmányos fogalmazású könyvből. Tolna megye gazdag helytörténeti irodalmában, a monográfiák és tanulmánykötetek mellett, a kiadványnak a népszerű ismeretterjesztés műfaj sorában helye van a historikus emlékek iránt érdeklődő olvasók könyvespolcán. (…) Békés megyéről már kétszer megjelent a Legek Könyve. A Tolna megyéről szólót jó szívvel ajánlom a honismeret iránt érdeklődő olvasóknak. Iskolások számára szinte kis történelemkönyv a szűkebb hazáról, felnőtteknek esetleg már olvasott ismereteket elevenít fel, vagy kiegészíti azokat.
     A helytörténetírás művelőinek mai tudása szerint hiteles ismereteket közvetítő könyv olvasásához a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület nevében kedvet kíván, és időt kér
Kaczián János.”



A LEGELSŐ SOMOGY MEGYEI LEGEK KÖNYVE

 

A LEGELSŐ SOMOGY MEGYEI LEGEK KÖNYVE

2012. Szerzői kiadás.
ISBN 978-963-08-3898-6.

     „Magyarország megyéi közül legelsőként Békésről állítottam össze olyan könyvet, melynek több száz leg-es szócikke – szándékom szerint – átfogó és színes képet adott arról a tájról. Nem rekordokat kötöttem csokorba, hanem számomra fontos, érdekes, főként kultúrtörténeti emlékeket, híres embereket, alkotásokat, nevezetes embereket és jelentősebb természeti értékeket vettem számba a Kőrösök vidékén, ahol születtem. Aztán ezt a gyűjteményt, A legelső Békés megyei legek könyvét később a Békés megyei legek könyve II. követte, majd A legelső Tolna megyei legek könyve következett, hiszen feledhetetlenül szép éveket töltöttem Szekszárdon, újságíróként bejárva, felfedezve a csodálatos táj jelenkorát és múltját. Életutam következő, nagyszerű kincsekkel rendelkező állomása előtt pedig az előzőekhez hasonló mostani kötetemmel, A legelső Somogy megyei legek könyvével tisztelgek.
                                                                                      A Szerző.”


 

A LEGELSŐ BÁCS-KISKUN MEGYEI LEGEK KÖNYVE

 

2013. Szerzői kiadás.
ISBN 978-963-08-6323-0.

     Ez a kötet 250 leg-es szócikket tartalmaz. A szerző ezúttal sem rekordokat gyűjtött össze, hanem Bács-Kiskun megye kultúrtörténeti emlékeiből válogatott, s híres embereket, alkotásokat, nevezetes eseményeket és jelentősebb természeti értékeket rendezett sajátos, egyedülálló csokorrá. E gyűjtemény megjelenése után elmondható: Vitaszek Zoltán minden olyan megyéről létrehozott legek könyvét, ahol valaha újságíróként dolgozott.

 

 

 

 


 

A LEGELSŐ BARANYA MEGYEI LEGEK KÖNYVE


2014. Szerzői kiadás.
ISBN 978-963-08-8527-0.

 

      A Magyarország megyéi legekben sorozat 6. kötete az előző gyűjtemények hagyományait követi. A szerző most Baranya megye fontos vagy érdekes kultúrtörténeti momentumaiból, természeti kincseiből, sportjából és más értékeiből válogatott olyanokat, amelyeket felsőfokú jelzőkkel lehet vagy kell illetni. A legek közül néhányról: Magyarország legmagasabb épülete a pécsi tv-torony és kilátó, hazánk e táján a legnagyobb a nemzetiségek aránya, a „Több is veszett Mohácsnál!” a legismertebb Baranya megyei vonatkozású szólás, Pécsett nyílt meg az ország legelső egyeteme, Sellyén építették a legelső dunai gőzhajót,
Baranya az ország jégeső által legveszélyeztetettebb megyéje, itt létesült legkorábban rakétás jégeső-elhárítási rendszer, Pécsett szállít utasokat az ország legrövidebb kisvasútja, a Mecsekben van hazánk legjelentősebb ásványkincse, ez a vidék néhány állatfaj legészakabbi élőhelye, a Világörökség részévé vált pécsi ókeresztény sírkamrák az emberiség legjelentősebb és a legnagyobb védelemre méltó kulturális örökségei közé tartoznak, a Szigetvár főterén látható Oroszlán-szobor az ország legrégibb Zrínyi-emlékműve, a Bogdása határában álló kocsányos tölgy hazánk legnagyobb tölgyfája, s a megye legmagasabb pontja a Zengőn van. Ez a felsorolás hosszasan folytatható, egyebek közt az ibafai papi fapipával, a mohácsi busójárással, vagy éppen azzal, hogy Magyarország megyéi közül a legkorábban Baranyába szokott beköszönteni a tavasz, itt nyílnak ki legelső hírnökei, a hóvirág és a magyar kikerics. Ilyen és hasonló legekről szól A legelső Baranya megyei legek könyve 268 szócikke.


 

A LEGELSŐ CSONGRÁD MEGYEI LEGEK KÖNYVE

 

2014. Szerzői kiadás.
ISBN 978-963-08-9063-2.

       A Magyarország megyéi legekben sorozat 7. kötete az előző gyűjtemények hagyományait követi. A szerző most Csongrád megye fontos vagy érdekes kultúrtörténeti momentumaiból, természeti kincseiből, sportjából és más értékeiből válogatott olyanokat, amelyeket felsőfokú jelzőkkel lehet vagy kell illetni. A legek közül néhányról: Magyarország legalacsonyabban fekvő megyéje Csongrád; hazánk e tája rendelkezik a legkedvezőbb geotermikus adottságokkal; a világ leghosszabb fokhagymafüzére Makón készült; az alföldi városok közül Hódmezővásárhelyen épült a legkorábban városi gőz- és kádfürdő; a legnagyobb magyarországi gázkitörés az algyői volt; a legkalandosabb sorsú bárány szegedi illetőségű, kőből van és a város legrégibb építészeti emléke; Csongrád megye legmagasabb épülete a szegedi fogadalmi templom, amely Szeged arculatának legkarakteresebb építménye, a városkép egyik legjellemzőbb eleme, a XX. századi magyar egyházi építészet legmonumentálisabb alkotása, s benne szokott megszólalni a megye legnagyobb harangja; Európa legnagyobb szabadtéri freskója a szegedi Hősök kapuját díszíti; a dorozsmai a leghíresebb szélmalom; a legtöbb levágott emberfejet Szegedre fuvarozták szekerekkel; a világ legnagyobb hun aranykincse a nagyszéksósi aranylelet; Szegeden történt a legtöbb halálos áldozattal járó magyarországi boszorkányégetés; hazánk legelső közös közúti-vasúti hídját Makón avatták; a legtöbb országhatár Kübekházánál van. Ez a felsorolás hosszasan folytatható, egyebek közt a szegedi paprikával és papuccsal, a Tisza „virágzásával”, a Csongrád megyében született és a legkülönfélébb nemes jelzőkkel illethető legjelesebb személyiségekkel, így Dugonics Andrással, Dankó Pistával, Huszka Jenővel, Juhász Gyulával és a „legszögedibb szögedi” Bálint Sándorral. Megtalálható a gyűjteményben a leghíresebb Csongrád megyei étel, a szegedi halászlé receptje is, sőt választ kaphatunk erre a nem éppen a legfontosabb és legizgalmasabb kérdésre is: Fürdött-e Kossuth Lajos a Kurca vizében? Ilyen és hasonló legekről szól A legelső Csongrád megyei legek könyve 246 szócikke.


A LEGELSŐ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI LEGEK KÖNYVE

2015. Szerzői kiadás.
ISBN 978-963-12-2611-9.

       A Magyarország megyéi legekben sorozat 8. kötete az előző gyűjtemények hagyományait követi. A szerző most Komárom-Esztergom megye fontos vagy érdekes kultúrtörténeti momentumaiból, természeti kincseiből, sportjából és más értékeiből válogatott olyanokat, amelyeket felsőfokú jelzőkkel kell vagy lehet illetni. A legek közül néhányról: Magyarország legmagasabb épülete az esztergomi bazilika, legkisebb területű megyéje Komárom-Esztergom megye, melynek legeredményesebb sportolója a súlyemelő Földi Imre, egykori legjellemzőbb, legmeghatározóbb iparága a szénbányászat, legmagasabb pontja a Pilis hegységben lévő Nagy-Szoplák. A legbevehetetlenebb erődrendszer a komáromi, amely az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb védelmi létesítménye volt. A világon legelsőként Tata utcáiban gyulladtak ki acetilénlámpák, Európa legnagyobb ércmadara a Tatabánya jelképévé vált turulszobor, hazánkban a legtöbb hanglemezt Dorogon gyártották, az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, a kocsi kocsi a leghíresebb kocsi, a legerősebb magyarországi földrengés Komáromban volt, a legismertebbé és legnépszerűbbé vált magyarországi ősember, Sámuel (Samu) Vértesszőlősön élt, a „legbalesetveszélyesebb” trónja I. Béla királynak volt Dömösön, a „legmagyarabb” autó az Esztergomban gyártott Suzuki, Magyarország három leghíresebb, európai történelmi ménese közül kettő – a bábolnai és a kisbéri – Komárom-Esztergom megyei, a legtöbb repülőgépet a magyar repülés egyik legnagyobb múlttal rendelkező városában, Esztergomban gyártották. Ez a felsorolás hosszasan folytatható, egyebek között a Komárom-Esztergom megyében született, és a legkülönfélébb nemes jelzőkkel illethető legjelesebb személyiségekkel, így Jókai Mórral, Táncsics Mihállyal, Bottyán Jánossal, Jászai Marival, Lehár Ferenccel, Grosics Gyulával, s a leghíresebb magyar hajóorvossal, a Pilismaróton született dr. Lengyel Árpáddal, aki az 1912-ben jéghegynek ütközött Titanic 700 utasát megmentő Carpathián teljesített szolgálatot. Ilyen és hasonló legekről szól A legelső Komárom-Esztergom megyei legek könyve 213 szócikke.


A LEGELSŐ VAS MEGYEI LEGEK KÖNYVE

2016. Szerzői kiadás.
ISBN: 978-963-12-4526-4.

A Magyarország megyéi legekben sorozat 9. kötete az előző gyûjtemények hagyományát követi. A szerző most Vas megye fontos vagy érdekes kultúrtörténeti momentumaiból, természeti kincseiből, sportjából és más értékeiből válogatott olyanokat, amelyeket felsőfokú jelzőkkel kell vagy lehet illetni. A legek közül néhányról: A megye neve a lehető legszorosabban az e vidéken bőven található gyepvasérc-lelőhelyekkel függ össze, amelyekre már a római kortól kezdve helyi jelentőségû vasgyártás épült. A mai Magyarország legrégibb városi rangú települése volt Savaria (későbbi nyelvhasználat szerint Sabaria), Szombathely római kori elődje, s a Kárpát-medence területén valaha történt földrengések közül Savaria városában következett be a legkorábbi olyan, amelyről feljegyzések maradtak ránk. Hazánkban a legtöbb órát Szentgotthárdon gyártották, a legtöbb szódásszifon-patron pedig Répcelakon készült. Vas megyében legelőször 1865. szeptember elsején lehetett vonattal utazni, a ’legfinomabb’ jelzővel a toronyi kenyér illethető, Magyarország legrégebbi mûködő harangja Pornóapátiban, az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére 1780-ban emelt templom tornyában található, s a legmagyarabb fegyvernemről, a huszárságról a legtöbbet Sárváron, a Nádasdy Ferenc Múzeumban lehet megtudni. A legelső teljes terjedelmében Magyarországon nyomtatott magyar nyelvû könyv Sárváron készült, s Magyarország legelső vízierőmûve az ikervári, amely ma is üzemel. A Kőszegi-hegység és egyben a Dunántúl legmagasabb, 882 méteres pontja az Írott-kő, a legrégebbi Vas megyei szobor a közel 6000 esztendős Séi Vénusz, a leghíresebb Vas megyei várostrom az 1532-es kőszegi. A legnagyobb baglyot egy szombathelyi kastély homlokzatára helyezték el (5 mázsás és vasból van), a világ legnagyobb kőből faragott bakancsa pedig Rábapaty főutcáján látható a maga 5 tonnás valóságában. Ez a felsorolás hosszasan folytatható, egyebek között a Vas megyében született, és a legkülönfélébb nemes jelzőkkel illethető legjelesebb személyiségekkel, így Szily János püspökkel, Berzsenyi Dániellel, az Afrika-kutató Magyar Lászlóval, Derkovits Gyulával, Kabos Lászlóval, Lóránt Gyulával, Márkus Emíliával, Kajdi Jánossal és Pavlics Ferenccel. A soha sem élt leglegendásabb Vas megyei hős pedig Dugovics Titusz. Ilyen és hasonló legekről szól A legelső Vas megyei legek könyve 199 szócikke.


A LEGELSŐ ZALA MEGYEI LEGEK KÖNYVE

2016. Szerzői kiadás.
ISBN: 978-963-12-6253-7

A Magyarország megyéi legekben sorozat 10. kötete az elõzõ gyûjtemények hagyományát követi. A szerzõ most Zala megye fontos vagy érdekes kultúrtörténeti momentumaiból, természeti kincseibõl, sportjából és más értékeibõl válogatott olyanokat, amelyeket felsõfokú jelzõkkel kell vagy lehet illetni. A legek közül néhányról: Zala megye legfõbb természeti kincsei – az olaj és a földgáz mellett – a gyógyvizek; Európa legrégibb rendszeres mezõgazdasági felsõoktatási intézménye Keszthelyen létesült; a világ legnagyobb, biológiailag is aktív természetes termáltava a Hévízi-tó; a trianoni békeszerzõdéssel elcsatolt országrészekre és az egykor volt történelmi Magyarországra emlékeztetõ köztéri alkotások közül a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmû a legjelentõsebb; a legtöbb karácsonyfa Zalából kerül a magyarországi otthonokba; a legelsõ Puskás Ferenc-szobrot Zalaszabarban állították; Európa legnagyobb sztúpája Zalaszántó mellett van; a keszthelyi Festetics-kastély legértékesebb része a Helikon-könyvtár, amely Magyarország egyetlen épségben megmaradt fõúri könyvtára; az egész világon Zalában a legmagasabb az aranyérmes gímszarvas-trófeák aránya; a Dunántúl legrégebbi legendás betyárcsárdája a Csömödéri (Rezi mellett áll); Magyarország legelsõ szabadtéri múzeuma a Göcseji Falumúzeum; Zala megye legnagyobb vízi Paradicsoma a Kis-Balaton; a leghíresebb és legjellegzetesebb zalai fonott kalács a baba alakot formázó fumu… Ez a felsorolás hosszasan folytatható a Zala megyében született, és a legkülönfélébb nemes jelzõkkel illethetõ legjelesebb személyiségekkel, így Deák Ferenccel, Egry Józseffel, Kisfaludy Stróbl Zsigmonddal, Öveges Józseffel, Goldmark Károllyal, Portisch Lajossal és másokkal. A haza bölcsének emlékét õrzõ legtávolabbi földrajzi hely pedig a Jeges-tengeri Deák Ferenc-sziget. Ilyen és hasonló legekrõl szól A legelsõ Zala megyei legek könyve csaknem 200 szócikke.


A LEGELSŐ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEGEK KÖNYVE

2017. Szerzői kiadás.
ISBN: 978-963-12-7653-4

A Magyarország megyéi legekben sorozat 11. kötete az előző gyűjtemények hagyományát követi. A szerző most Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fontos vagy érdekes kultúrtörténeti momentumaiból, természeti kincseiből, sportjából és más értékeiből válogatott olyanokat, amelyeket felsőfokú jelzőkkel kell vagy lehet illetni. A legek közül néhányról: Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország legkeletibb megyéje; legnagyobb folyóját, a Tiszát 1920-ig a „legmagyarabb folyó”-nak is nevezték, mivel teljes hosszában a történelmi Magyarország területén folyt; Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén írta meg életműve legjelentősebb alkotását, a Himnuszt; hazánkban legelőször – New Yorkkal egy időben – Mátészalkán létesítettek villany-közvilágítást; a megye legnagyobb harangja a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban szokott megszólalni; a Rákóczi-szabadságharc legelső győztes csatája Tiszabecsnél zajlott le; Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteménye a Nyíregyházi Állatpark; az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága a mai Nagyecsed közelében az Ecsedi-láp volt; Nagykállóról származik a Kállai kettős, a leghíresebbé, legismertebbé – világhírűvé – vált zenés-táncos történet, műfaja szerint táncballada; Magyarország legismertebb kegyhelye Máriapócson van; az 1910. évi szatmárököritói tűzvészt a világ legnagyobb, legtöbb áldozatot követelő ilyen tragédiái között tartják számon; a legnagyobb alma, egy bronzból készült, 2 méter átmérőjű szobor Nyíregyházán látható; hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a sóstói Múzeumfalu; a Petőfi Sándor verséből közismert és így leghíresebb kocsma Tunyogmatolcson, a Szamoson közlekedő komp kikötője mellett állt, illetve – újjáépítve – áll ma is; a legkülönlegesebb „csapadék” – haleső – Tarpán hullott 1934-ben és 1942-ben, amikor halak potyogtak az égből; Nyíregyházára a legelső vonat 1858-ban Debrecenből jött, a legelső menetrendszerűen közlekedő repülőgépjárat pedig Budapestről 1931-ben érkezett. Ez a felsorolás hosszasan folytatható, egyebek között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében született, és a legkülönfélébb nemes jelzőkkel illethető legjelesebb személyiségekkel, így Bangó Margittal, Benczúr Gyulával, Bessenyei Györggyel, Esze Tamással, Farkas Bertalannal, Korányi Frigyessel, Krúdy Gyulával, Móricz Zsigmonddal és másokkal. Ilyen és hasonló legekről szól A legelső Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei legek könyve csaknem 200 szócikke.